Vastagbélrák és hasmenés

Mit tehetünk a megelőzés és kiújulás ellen? A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük vastagbélráknak, orvosi szakkifejezéssel kolorektális ráknak colorectalis carcinoma. A daganat lassan fejlődik ki, és a modern célzott terápiáknak köszönhetően korai stádiumában aránylag jól gyógyítható, ennek ellenére a késői felismerés miatt a vastagbélrák és végbélrák előfordulása az egész világon rohamosan nő. Magyarországon ez a növekedés kiugró: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott lakosra, napjainkban ez a szám ötvenkilenc.

Így néztek ki a modern nappalik a Kádár-korszak panelházaiban: mindenki erre vágyott A vastagbélrák az egyik leggyakoribb rákos megbetegedés hazánkban és a világon, és a halálozási aránya is kifejezetten magas, ezért fontos foglalkozni vele.

Csakhogy a vastagbélrák csendes gyilkos, kialakulásának szakaszában alig van jele, tüneteit nehéz idejében elcsípni. A kockázati tényezők között első helyen áll az egészségtelen életvitel, a túlzott kalóriabevitel, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, ahogy öröklött hajlam is szerepet játszhat a kialakulásában, és ötven év fölött különösen gyakori.

Az első tünetei A vastagbélrák első tünetei közé tartozik a puffadás, a hasi fájdalom, a székletrend megváltozása, esetenként székrekedés és hasmenés, továbbá étvágytalanság, indokolatlan fogyás, de akár éjszakai izzadás is előfordulhat.

A következő tünetek a székletben jelentkeznek.

A daganat ugyanis időközönként vérzik, és ilyenkor nyálkás, véres lehet tőle a széklet. A diagnózist nehezíti, hogy kis mennyiségű vért nehéz észrevenni, és a véres székletet számos más betegség is okozhatja.

A vastagbélrák A vastagbélrák Az elmúlt évtizedekben az emésztőrendszerben előforduló vastag- és végbéldaganatok kolorektális tumorok száma megtöbbszöröződött: mind a férfiaknál, mind a nőknél ez a második leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Magyarországon évente mintegy új megbetegedést regisztrálnak, és mintegy ember haláláért tehető felelőssé ez a daganattípus.

Az emésztett székletvér nem piros színű, hanem sötét, akár egészen fekete, és laborvizsgálattal gyorsan kimutatható. Ekkor már vastagbélrák és hasmenés adhat okot a kialakuló vérszegénység is, hiszen a beteg sok vért veszít a vérző daganaton keresztül, továbbá a vas felszívódását is gátolja a betegség.

Az érintett bőre sápadttá, szárazzá válhat, fáradtságra, gyengeségérzésre panaszkodhat.

Az is figyelmeztető jel, ha a beteg székletürítési szokásai megváltoznak, a korábbinál sűrűbben vagy éppen ritkábban jár a mosdóba. Mind a gyakran megjelenő hasmenés, mind a szorulás valamilyen lappangó kórra utalhat, amivel orvoshoz kell fordulni, nem szabad szégyellni.

A vastagbéldaganat kezdeti stádiumban is okozhat hasi, alhasi fájdalmakat, görcsöket, ha a tünet többször is jelentkezik, vagy nem akar elmúlni, érdemes orvoshoz fordulni vele.

Szintén aggasztó lehet, ha a testsúlyban csökkenést tapasztal az ember, annak ellenére, hogy az étvágyában nem állt be változás.