Posztmenopauzális petefészekrák

A petefészekrák ritka, magas mortalitású daganat.

Posztmenopauzális petefészekrák. Petefészekrák: mi okozhatja?

A kórkép kialakulásával kapcsolatos ismeretek az ezredforduló óta jelentősen megváltoztak, és az azonosított genetikai, reprodukciós és hormonális faktorok lehetőséget teremtenek személyre szabott kockázatbecslő modellek alkalmazására, illetve akár megelőző rizikócsökkentő műtét elvégzésére. Epidemiológia és etiológia A petefészekrák a legnagyobb halálozással járó nőgyógyászati daganat, mortalitása az USA-ban gyakorlatilag megegyezik a méhnyak- és méhtestrák együttes halá­lozásával. A betegség napjainkban a fejlett ipari or­szágokban a méhtestrák után a második leggyakoribb kismedencei nőgyógyászati daganat, amelynek előfordulási posztmenopauzális petefészekrák lassan nő.

A betegek átlagos életkora 65 év, a kórkép döntően idősebb betegeket érint, fiatal be­tegeknél mindig gondolni kell az öröklődő kórkép lehetőségére. Etiológiája a méh­nyak- és méhtestrákkal szemben nem pon­tosan ismert, az ovulációval azonban egy­értelmű összefüggés mutatható ki. Minél többet ovulál egy nő élete folyamán, annál nagyobb esélye van a kórkép kialakulására. Az öröklődő petefészekrákok felisme­rése és tanulmányozása az ezredfordu­lót követően jelentősen megváltoztatta a kórkép kialakulásával kapcsolatos is­mereteinket.

Posztmenopauzális petefészekrák arra számítottak is, nem volt megfigyelhető változás az első négy év folyamán, mivel a rákmegelőző jótékony hatás gyakran csak évek múlva válik láthatóvá. A posztmenopauzális petefészekrák ból egy amerikai nőt érint élete során és a képek aschelminthes nemi szerveket érintő daganatok közül ennek a legnagyobb a mortalitása. A WHI Étrendváltoztatási Vizsgálatában 48 egészséges, posztmenopauzás nő vett részt átlagosan 8,1 éven posztmenopauzális petefészekrák, hogy megfigyeljék, hogyan befolyásolja a táplálékkal bevitt zsír csökkentése a rákos és szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Erdődi Balázs, szülész-nőgyógyász A legtöbb fogamzásgátló, elsősorban a hormonális módszerek a női ivarszerveken fejtik ki hatásukat, ezért ezen szerveket érintő elváltozások jelenléte esetén körültekintően kell megválasztani a lehetséges legjobb fogamzásgátló eszközt.

BRCA-hordozás esetén egyrészt a családtagok molekuláris genetikai vizsgá­lata is indokolt, másrészt az öröklődő daga­nat igazolásának terápiás konzekvenciája van kiújult betegség esetén. Látható tehát, hogy a reprodukciós és hormonális okok mellett genetikai rizikófaktorok is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Szövettan, stádiumbeosztás A petefészek-daganatok korábbi WHO, osztályozása kizárólag szövettan alapján történt.

Fiatal korban leggyakoribb a csírasejtes vagy az angolszász szakiroda­lomban ún. A legritkább forma a kötőszöveti vagy ivarléc eredetű, az angolszász területen sex-cord stromának nevezett daganat. Petefészekrák alatt te­hát a hám eredetű, epiteliális, malignus tumorokat értjük. A legújabb WHO-klasszifikáció már tartalmazza az elmúlt évtizedek molekuláris genetikai kutatásá­nak eredményeit is, amely szerint az ös­szes petefészekrák kb.

A legújabb osztá­lyozásban a korábbi háromszintű gradinget G1,2,3 kétszintű differenciáltsági klasszi­fikáció low-grade, high-grade váltotta fel. Az endometriózis és az ovarium-karcinóma közötti posztmenopauzális petefészekrák közel éve ismert Sampsonám ennek ellenére a pontos mechanizmus mai napig sem feltárt.

Endometriózis esetén a petefészekrák kialakulásának kockázata 3—szer nagyobb. Endometrioid típusú daganat esetén kb. A petefészekrák a közvetlen, direkt terjedés mellett limfogén úton is terjedhet, a hematogén terjedés csak nagyon előre­haladott esetekre jellemző.

A legfonto­sabb terjedési út a transzperitoneális vagy intraperitoneális disszemináció, amelynek következménye a carcinosis peritonei és az aszcitesz. Egyes esetekben a transzperitoneális terjedést megelőzi a retroperitoneális progresszió.

Tünetek Korai tünetek nincsenek, a betegek többsé­ge bizonytalan hasi panaszokat, puffadást, hasi diszkomfort érzést panaszol. Gyakran a beteggel először találkozó orvos sem gondol a kórképre, a fenti panaszok hátte­rében inkább gasztrointesztinális folyama­tot feltételeznek, ezért a betegek hosszú időt veszítenek a kivizsgálás során.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen pana­szokkal jelentkező betegeknél gondoljunk petefészekrák lehetőségére és végezzünk CAmeghatározást. Ez egy glikoprotein, melyet ban írtak le, és előrehaladott petefészekrák esetén szintje általában je­lentősen emelkedett normálérték Ismernünk kell a genetikai és a repro­duktív kockázati faktorokat, hiszen ezek felhasználásával ma már lehetséges egyén­re szabott kockázatbecslési modelleket alkalmazni.

A kismedencei női daganatok közül a pe­tefészek és a méhtest rosszindulatú daga­natainak ismertek öröklődő formái, ame­lyekkel kapcsolatos információk bővülése eredményezte azt, hogy az egyik legfon­tosabb nőgyógyászati onkológiai szerve­zet SGO ben ajánlást fogalmazott meg lapjában, a Gynecologic Oncologyban az öröklődő nőgyógyászati daganatokkal kapcsolatban. A BRCA1 gén a es kromoszóma hosszú karján 17q21 található, és sok más génnel kölcsönhatásban részt vesz posztmenopauzális petefészekrák a kettős szálú törések javításában, másrészt a sejtciklus ellenőrző pontjának aktiválásában, lehetővé téve a sejtosztó­dás előtti hibajavítást, harmadrészt fontos szerepe van a DNS-károsodásra adott sejt­válasz aktiválásában.

Magyarországon élveszületésre jut 1 BRCA-mutáció. Az első epidemiológiai tanulmány az ún.

Nőgyógyászati daganatok és fogamzásgátlás

Rosner-modell, amelyben 2 premenopauzában lévő nőt követtek és közülük nőnél diagnosztizáltak petefészekrákot. A Rosner-és a Pfeiffer-tanulmányok amerikai vizsgá­latok voltak, a harmadik fontos epidemio­lógiai tanulmány az ún.

• Rák gyermekeknél Romániában
• Papilloma vírus száj okoz

EPIC study európai vizsgálat, amely ben jelent meg. A petefészekrák esetén jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony szűrővizsgálat, posztmenopauzális petefészekrák ezt a közelmúltban megjelent három nagy vizsgálat is alátámasztja.

Az ún. Az ezredforduló óta hatalmas erőfeszí­tések történtek olyan tumormarkerek keresésére, amelyekkel szűrhető vagy korai állapotban felismerhető a posztmenopauzális petefészekrák.

A HE-4 további elő­nye, hogy normális CAértékkel járó nonszerózus mucinózus, endometrioid, világos sejtes petefészekrákban szintje gyakrabban emelkedett, mint a CA Az OVA-1 egy kockázatbecslő algoritmus, amely pre-és posztmenopauzális nőknél különböző értékek felett jelent emelkedett rizikót.

A legújabb ígéretes irány a PapGene Inc. Szintén ígéretes eljárás a petefészekrák-sejtek vérből történő szeparálása folyadékbiopszia révén. Képalkotó vizsgálatok Adnexfolyamatok esetén az első képalkotó eljárás az ultrahangvizsgálat, amely gya­korlott kézben nagyon szenzitív és speci­fikus eljárás.

Az ultrahangvizsgálat során a petefészek-elváltozások dignitásának megítélésére különböző kockázatbecslő algoritmusok alkalmazhatók. Az ultrahang-morfológiai jelek közül a szolid rész jelenlé­te, különös tekintettel a papilláris léziókra, a kóros érszerkezet, az egyenetlen falvas­tagság utalhat malignitásra.

Leuvenben Belgium ben alapították az IOTA-t Posztmenopauzális petefészekrák Ovarian Tumor Analysisamely szervezet a petefészek-daganatok diagnosztizálásával és kezelésével fog­lalkozó radiológusok, nőgyógyászok és onkológusok nemzetközi szervezete.

Sajnos ezek az eltérések szintén előrehaladott folyamatok jellemzői. Kérdéses esetben az MR-vizsgálat is hasznos kiegészítő módszer, különö­sen a szerven belüli lágyrészelváltozások differenciáldiagnosztikájában. Hogyan lehet a magas reprodukciós és genetikai kockázatú nőket célzottan ellenőrizni?

Preventív onkológia A reprodukciós tervek lezárása után ezen csoportban indokolt a profilaktikus kocká­zatcsökkentő műtét risk-reducing posztmenopauzális petefészekrák, RRSamely minimál-invazív technikával laparoszkópia posztmenopauzális petefészekrák kétoldali méh­függelék-eltávolítást jelent.

Két fontos szempontról kell ilyen esetben a beteggel konzultálni. Az egyik, hogy a petefészkek és petevezetők eltávolítása után is marad kb.

A má­sik szempont, hogy a BRCA-pozitív nőknél emelkedik a méhből kiinduló ún. Öröklődő petefészekrák esetén elvégzett megelőző műtét során a nagy nőgyógyászati onkológiai posztmenopauzális petefészekrák világszerte nagyon eltérő a méheltávolí­tások aránya.

Azokat a nagy kockázatú nőket, akik még szülni kívánnak vagy nem szeretnék a megelőző műtétet, a ROCA-vizsgálat adatai alapján 3 havonta elvégzett CA vizsgálattal indokolt ellenőrizni 35 éves életkor felett. Emelkedő értékek esetén posztmenopauzális petefészekrák IOTA-irányelveknek megfelelően elvég­zett ultrahangvizsgálattal lehet kiemelni azokat a betegeket, akiknél műtét elvég­zése indokolt, lehetőség szerint nőgyógyászati onkológiai centrumban.

Megfon­tolandó, hogy a Rosner-vizsgálat alapján a tubasterilizáció a Müller-cső daganatok kockázatát kb. Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots.

You need JavaScript enabled to view it. Irodalom: 1. Brett MR, et. Epidemiology of ovarian cancer: a re­view. Medeiros F, et al.

OTSZ Online - A petefészekrák felismerése

The tubal fimbria is a preferred site for early adenocarcinoma in women with familial ovarian cancer syndrome. Am Posztmenopauzális petefészekrák Surg Pathol ;30 2 ;— 3. Oláh E, et al. A rosszindulatú daganatok etiológiája.

In Az onkológia alapjai. Szerk: Kásler Miklós. Medicina39—48 4. Kurman RJ, et al. WHO classification of tumours of fe­male reproductive organs.

6 nőgyógyászati tünet, melyet komolyan kell venni

Lyon: International Agency for Research on Cancer 5. Lancaster JM, et al. Society of Gynecologic Oncology Statement on risk assessment for inherited gynecologic cancer predispositions. Gynecol Oncol ;;3—7 6. Walsh T, et al.

Hasznos tudnivalók a petefészekcisztáról - 2015.02.04. - elsonyugdijasheted.hu

Mutations in 12 genes for inherited ovarian, fallopian tuboperitoneal carcinoma identified by massively parallel sequencing. USA ; 44 —37 7. Rosner BA, et al. Mathematical models of ovarian cancer incidence. Epidemiology ;4;— 8. Pfeiffer, et al. Risk prediction for breast, endometrial, and ovarian cancer in white women 50 years or older.

A petefészekrák felismerése

Deriva­tion and validation from population-based cohort studies. PLOS Medicine ;10 7 — 9. Li K, et al. An epidemiologic risk prediction model for ovarian cancer in Europe.

An EPIC-study.

British J of Cancer ; 7 —65 Buys SS, et al. JAMA ; 22 — Jacobs IL, et al. Ovarian cancer screening and mortal­ity in the UK. Collaborative Trial of Ovarian Cancer Screen­ing: a randomized controlled trial.

• Prosztatarák hormon manipuláció
• Férgek kezelése almaecettel

Lancet ; — Skates SI, et al. Early detection of ovarian cancer using the Risk of Ovarian Cancer Algorythm with frequent CA- testing in women at increased familial risk-combined results from two screening trials.

Cancer Research ;23 14 — Hellström I, et al. The HE-4 protein is a biomarker for ovarian carcinoma. Cancer Research ;— Ferraro, et al: Serum human epididymis protein-4 vs. Clin Posztmenopauzális petefészekrák ;— Posztmenopauzális petefészekrák W, et al.

Milyen tünetek esetén gyanakodjak arra, hogy méhtestrákom lehet? A tünetek ismertetésekor különbséget kell tennünk aszerint, hogy a változó kor klimax előtti vagy utáni időszakról beszélünk-e. Vérzés Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a méhtestrák leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a hüvelyen keresztül távozó vérzés.

Methods int he di­agnosis of early stage ovarian cancer in a non-screening population. Diagnostics ;7 2 3­­­­­2—40 Dr. Demeter Attila.