Neuroendokrin rák terápiás stratégiái g3 daganatok esetén
References A neuroendokrin tumorok a ritka daganatok igen heterogén csoportját alkotják, amelyek a test különböző területein elhelyezkedő neuroendokrin rendszerből indulnak ki. A neuroendokrin daganatok lehetnek funkcionálók, sokféle mediátort termelhetnek, nagyobb részük azonban a nem funkcionáló csoportba tartozik.
Gyógygombák hatása az egészségre II. A Süngomba - Vitalitás Műsor
Szövettani jellegük és biológiai viselkedésük alapján lehetnek jól differenciált formájú alacsonyabb malignitású, valamint rosszul differenciált nagy malignitású tumorok. Az előrehaladt alacsony malignitású daganatok esetében a szomatosztatinanalógok nemcsak csökkentik a tumor okozta tüneteket, hanem közvetlen tumorgátló hatásuk is van.
Azoknál a betegeknél, akiknél a standard szomatosztatinanalóg-terápia ellenére progresszió észlelhető, az új szelektív agonistáktól, illetve kimerikus készítményektől és panszomatosztatinagonista alkalmazásától további terápiás előnyt remélünk.
Vizsgálatok utalnak arra is, hogy a szomatosztatinanalógok interferonnal együtt adva szinergista hatást mutatnak.
A lokális-lokoregionális neuroendokrin daganatok kezelése Gyomor A gyomor neuroendokrin daganatait rendszerint endoszkópos vizsgálat során, mintegy véletlen mellékleletként fedezik fel. Ezeknek a daganatoknak a biológiai viselkedése igen heterogén, az optimális kezelési terv kialakításához a daganat pontos klasszifikációja 2. Az 1-es típusú, 1 cm-nél kisebb neuroendokrin daganatok esetében rendszerint csak megfigyelés szükséges, az 1 cm-nél nagyobbaknak az eltávolítása polypectomiával vagy endoszkópos mucosectomiával történhet 8. A daganat azonban kiújulásra hajlamos, az elsô polypectomia után az átlagos tumormentes idôszak 24 hónap 9. Alkalmazható szomatosztatinanalóg SSA -kezelés is, azonban a kezelést általában élethosszig kell folytatni, mert elhagyása esetén a többnyire multifokális daganat gyorsan kiújul.
A jelenleg elfogadott kemoterápiás kombinációkat a progresszív folyamatok esetében főleg a rosszul differenciált formáknál alkalmazzuk, de a jól differenciált carcinomák esetében is javasoltak, ha azok más kezelésre nem alkalmasak, illetve ha a terápia ellenére előre haladnak.
Az újonnan kifejlesztett daganatellenes szerek, a közeljövőben felválthatják a régi protokollokat.
Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a telozolomiddal és capecitabinnal kedvezőbb mellékhatásprofil mellett magasabb és tartósabb terápiás választ lehet elérni jól differenciált tumorokban.
A célzott terápia neuroendokrin daganatok esetén is a figyelem központjába került.
A kis molekulasúlyú multikinázgátló sunitinib hatékonyságát a pancreas neuroendokrin daganataiban fázis III-as vizsgálat igazolta. Az mTOR-gátló everolimus is szignifikánsan növeli a túlélést ugyanebben a daganataltípusban.
További vizsgálatok szükségesek annak meghatározásához, hogy más lokalizációjú, illetve rosszul differenciált daganatok esetén melyik célzott terápia nyújthat előnyt.
Jelen összefoglaló célja, hogy áttekintse és elemezze a rendelkezésre álló kemoterápiás kezelések eredményeit annak érdekében, hogy meghatározható legyen a legmegfelelőbb terápia a neuroendokrin daganatok esetében. Yao, J. Phan A.
