Jó rák. Daganatok jellemzői | Rákgyógyítás
Mi jó rák rák? A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába.
Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket - egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain.
Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környező szöveteket - míg a benignus tumorok nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.
Elnevezésének eredete[ szerkesztés ] Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosznak nevezte, ami duzzanatot jelent görögülmíg a rosszindulatú tumorokat karcinosznak hívta, ami a rák görög elnevezése. A különös névválasztás oka valószínűleg a rosszindulatú daganat távoli hasonlósága egy rákhoz, a jól körülhatárolható, kör alakú középrésszel és az innen szerteágazó, vékony nyúlványokkal. Később a szó végéhez csatolta az -oma toldalékot, ami görögül daganatot jelent, így alakult ki a karcinóma elnevezés. A mai szóhasználatban a karcinóma az epiteliális sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat orvosi elnevezése.
A daganatos betegségek alapvetően két csoportra oszthatóak, a környezeti és az örökletes, tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra. Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik.
A rákkialakulás oka a második esetben túlnyomórészt örökletes: ebben az esetben nem a környezeti, hanem az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák kialakulásában. A rosszindulatú daganatok nagyjából öt-tíz százaléka tartozik ebbe a csoportba.
Az elsődleges daganat - jó- és rosszindulatú daganatok
Bár a daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz daganatot. Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből a szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik.
Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció - a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában egymást követő mutáció szükséges - akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be. Ilyenkor az úgynevezett sejtciklus, vagyis a sejtek osztódási folyamata hibásodik meg: felborul a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett jó rák rosszindulatú burjánzásához vezet.
Rák (betegség)
Cikkeinkben bemutatjuk, hogy mi a rák, milyen típusai léteznek a daganatoknak, és hogyan alakul ki maga a betegség. Áttekintjük, hogy miként zajlik az egészséges sejtosztódás folyamata, és melyek a sejtciklus azon ellenőrzési pontjai, amelyeken a sejtnek át kell haladnia a sikeres osztódáshoz.
Ezt követően azokat a génmutációkat ismertetjük, amelyek a sejtek kontrollálatlan osztódáshoz vezethetnek. Megismerhetik, hogy miként alakulnak ki szervezetünkben a mutációk, és hogyan osztályozhatóak abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség előrehaladására irányító vagy utazó mutációk. Végül a rák szervezetre gyakorolt hatása és a rák különféle jó rák kerülnek tárgyalásra.
Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása? A sejtosztódás folyamata és a sejtciklus részei Rák, vagyis rosszindulatú daganat abban az esetben alakul ki, ha a sejtciklus során hiba lép fel: a normálisan zajló, kontrollált osztódás helyett ebben az esetben szabályozatlan sejtburjánzás indul be.
A szív jó- és rosszindulatú daganatai
Cikkünk azt tekinti át, hogy mi a sejtciklus, és miként zajlik normális esetben a sejtosztódás folyamata. A daganatos sejteket gyakran jellemzik olyan elváltozások, amelyek a sejtciklus meghibásodása miatt alakulnak ki.
Nem követem Szerzőim
A nem megfelelően lezajló sejtosztódás alatt ugyanis egyaránt károsodhat a DNS, hiba csúszhat a másolásába, sőt az örökítőanyagot tároló kromoszómák szétválásába is. Ha mindezek ellenére sem áll le a sejtciklus, és a sejt - a hiba ellenére - tovább osztódik, akkor a későbbiekben daganat alakulhat ki.
Azért, hogy ez ne történjen meg, a sejtciklusban úgynevezett ellenőrzési pontok találhatóak: ezek azért felelnek, hogy a hibák kijavításra kerüljenek, vagy ha ez nem lehetséges, leálljon a sejtosztódás. Daganatok akkor keletkeznek, amikor egy sejtben - a genetikai hibák felhalmozódása folytán - felborul a növekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya. A növekedési jelek túltengése és a programozott sejthalált elindító "vészfékek" kiesése egyaránt ellenőrizetlen jó rák vezethet. Fontos tudni, hogy nem minden mutáció vezet daganat- kialakuláshoz, kizárólag azok, amelyek bizonyos szabályozó fehérjéket érintenek: ezek egyaránt lehetnek a sejtek növekedési jeleit közvetítő és a sejtosztódást féken tartó fehérjék, a DNS hibajavító jó rák, vagy a programozott sejthalált szabályozó fehérjék.
- A tudomány megtalálta végre a kulcsot a rák legyőzéséhez | hu
- A szív jó- és rosszindulatú daganatai
- Rák (betegség) – Wikipédia
- Mi a rák? | elsonyugdijasheted.hu
- Daganatok jellemzői | Rákgyógyítás
A sejtek rosszindulatú elfajulásához egymást követő mutáció szükséges: ez talán soknak tűnhet, ennyit azonban mégsem olyan nehéz beszereznie egy már meghibásodott sejtnek, mint elsőre gondolnánk.
